Újabb alacsony költségvetésű lakás készült el:
A lakás első emeleti, közvetlen napfényt nem kap, így elég sötét. Előszoba, konyha, fürdő, nagyszoba (20 nm) elosztású. Elvileg nemrég lett felújítva, de azon kívül hogy ízlés és koncepció sem volt, de sajnos a munka minősége is rettentő volt.
A falakat egy halványsárga színre sikerült lefesteniük, de mivel – mint említettem – a lakás első emeleti (a háromból), ezért napfény nincs, így a lámpafény sárga fényétől sokkal sárgábbnak nézett ki a fal (egyébként a festékszín-problémába még én is belefutottam, erről később).
Az előszobában egy rozzant szekrény volt, amit teljesen szétnyomott a konyhai ronda csempe fölöslege, szóval ki kellett dobni.
A nagy szobában a 3,6 méteres belmagassághoz három darab mennyezeti lámpát sikerült felszerelni, aminek az oldalra világító fénye gyönyörűen kidobta a glettelési hibáktól hepehupás mennyezet hibáit, arról pedig már ne is beszéljünk, hogy nem tudom kinek van kedve minden égőcserét egy háromméteres létra tetején egyensúlyozva végezni. Esztétikai szempontból szintén minősíthetetlen volt ez a döntés, a tanulságot így summáznám: nagy belmagassághoz belógós lámpát tegyetek, lehetőleg méretre is nagyot, hogy kitöltse vizuálisan a mennyezetközeli teret, kis belmagassághoz pedig mennyezeti, vagy csak kicsit belógós lámpát. Azt hinném egy triviális, de valószínűleg mégsem az:
A fürdőben ki lett cserélve kb másfél éve a csempe, szóval ehhez nem nyúltunk hozzá, meg annyira nem is volt rettentő, így csak a tükröt, a tükör fölötti lámpát (ami szintén a falat világította és kidobta a hibákat), a kilépőt és a zuhanyfüggönyt cseréltük le, illetve a melegség elérése érdekében betettem még egy fonott tárolókosarat (3000 Ft volt a Jófogásról).
A konyha volt talán a legkeményebb dió: a falat téglamintás “3D”-s tapéta borította, ráadásul sárgára festve, a földet pedig a világ legrondább csempéje címre könnyűszerrel pályázó csempével burkolták, konyhabútor pedig nem volt, és pénz sem egy teljesen új beszerzésére.
Nézzük, mi lett belőle! Most többstádiumos fotók vannak, amiből az is látszik, mennyire sokat számít a “styling”, vagyis nem elég, ha megvannak az alap bútorok, a a képek, párnák, textilek, könyvek, növények is rengeteget számítanak. Haladjunk helyiségenként!
Előszoba
A rogyadozó forgácslap szemetet kidobtuk, és egy régi ládát és tükröt tettünk a helyére. Itt még szükség lenne egy kis festékre a beugróba (hogy kicsit feldobja az összhatást), de arra még nem került sor, de már így is sokkal kellemesebb az első benyomás. A ládáról még fogok írni, mert van egy kis történet hozzá 🙂
Konyha
Nem volt pénz rá, hogy le legyen szedve a téglamintás tapéta, így csak le lett festve. A ronda csempére pedig ledobtunk egy olcsó laminált padlót. A lámpákat lecseréltük, a konyhát pedig Ikeás leértékelt munkalapokból, asztallábakból és egy alsószekrény elemből állítottuk össze, így megvan a szükséges mennyiségű tárolóhely is, viszont nem került egy vagyonba. Felülre néhány polcot szereltünk, hogy a tányéroknak, poharaknak is legyen helye. Az alsó részt eltakaró függönyt egy barátnőm varrta meg egy ikeás függönyből, aminek a maradékából asztalterítő lett. (A lakást ki fogják adni, így nem életvitelszerű lakhatásra lett kialakítva, nyilván arra nem lenne annyira kényelmes.)
Egy ebédlőasztal is idekerült néhány Thonet székkel, illetve stílszerűen egy Thonet székeket ábrázoló nyomattal.
Fürdőszoba
Apró változtatások történtek, kb így summázható:
Igazából ez a kedvenc helyiségem az átalakításban, mert tökéletesen illusztrálja, hogyan lehet egy semleges alapot teljesen megváltoztatni csak kiegészítőkkel. 🙂
Nappali/Háló
A mennyezeti lámpákat lecseréltük, a falat átfestettük (élőben sokkal sárgább volt, mint képen). Itt el kell meséljem, hogy törtfehérre, tojáshéj színűre akartuk festeni, ki is kevertük, fel is festettük, és ugyebár a sárga mellett az okkerrel tört fehér világosabbnak is tűnt kis felületen. Viszont mikor lefestették az egész falat, olyan volt, mintha semmi sem változott volna, legfeljebb egy leheletnyivel lett világosabb. Nagyon ideges lettem, tudtam, hogy a sárgával nem tudok dolgozni. Így kikevertettünk egy újabb törtfehéret (nagyon világos szürkét), amiben azt hiszem fekete és piros volt. Ez a szín már ezerszer jobb volt, de természetesen ez sem úgy mutatott a falon mint a boltban, de ezzel már megbékéltem. Mostanság többször is választottam falszínt, erről írni is fogok, mert sajnos nem olyan egyszerű a dolog, hogy csak rábökünk valamire a színskálán.
Egy már forgalomból kivont Ikea ágyat sikerült venni a Jófogáson, amihez Hemnes éjjeliszekrényeket választottunk. Az óriási és gyönyörű perzsaszőnyeget szintén a Jófogáson vettem, mindössze 15 000 Ft-ért (imádom!). A kanapé szintén Ikeás a Jófogásról, amit szürke kárpittal vontam be, így az egész kanapé kijött 35 000 Ft-ból. A paraván és a dohányzóasztal is használt, a fotel lomizott és én kárpitoztam át és újítottam fel (erről még lesz poszt, mert imádom azt a fotelt). A saját hálószobámból tettem át a festményeimet a kanapé mögötti részre. Pár képet még szeretnék tenni az ágy fölötti részre, de ez már csak apróság.
Három fázisról vannak itt képek:
Első fázis: bútorok helyükön, semmi kiegészítő
Második fázis: képek, könyvek, virágok is helyet kaptak, de még hiányzik valami
Harmadik fázis: a kék párna és a fotel felteszik az i-re a pontot 🙂
Hogy tetszik az eredmény? Ha kedvedre való, lájkold a blog Facebook oldalát, hogy mindig értesülj az újdonságokról 🙂
lehet, hogy képen nem annyira látszik, de élőben tényleg nagyon ronda volt, szóval biztos nem tartottam volna meg, egyszerűen mindenképpen mennie kellett 🙂
Nekem tetszik a konyha csempe,eredeti. Szerinted ha van keret a konyhabútorra, meghagytad volna a csempét?