Sok vízhólyag rózsát terem, avagy retró komód felújítás

Viki barátnőmtől kaptam ezt a komódot legalább másfél éve. Ő nagyon örült, hogy megszabadult tőle én pedig nagyon örültem, hogy megszereztem. Nagyon tetszett a retró formája, és a fa gyönyörű erezete. Ami kevésbé tetszett, az a besárgult s berepedezett lakk volt. Miután öcsémmel kézben áthoztuk edzésképp (még jó, hogy közel lakunk egymáshoz, mert baromi nehéz volt), rögtön elkezdtem a kísérletezést, hogy hogy tudnék megszabadulni a régi lakkrétegtől. Ezek a lakkok viszont atombiztosak: próbálkoztam citlinggel és kétféle kromofággal, de vagy nem volt hatékony a módszer(citling) vagy pedig nagyon mocskos(kromofág).

Így a komód vagy másfél évet állt a sarokban, persze közben használtamba vettem, és berendeztem, de közben tudtam, hogy egy hosszú és kellemetlen bútorfelújítás még előttem áll.

Aztán valamikor nyáron nagy nehezen nekiálltam a dolognak: nekiestem hőlégfúvóval és festékkaparóval a komódnak és több nekifutásból, de sikerült lekaparnom az összes régi lakkot. Ami megnehezítette a dolgom, hogy a lakkforgácsok néha FELGYULLADTAK és ráadásul mérgező szagú füsttel égtek, szóval nagyon kellett figyelni, hogy ne tartsam túl sokáig egy helyre a hőlégfúvót. Ezen kívül arra is figyelni kell, hogy ne fusson bele a festékkaparónk a fába. Mivel ez a bútor furnér, itt ez különösen fontos volt, mert itt nem lehet a végtelenségig visszacsiszolni a hibákat.

Mikor ezzel nagy nehezen, sok vízhólyag árán meglettem, csiszológéppel végigcsiszoltam a bútort, hogy minden maradék lakkot leszedjek, és a felület teljesen egyenletes legyen. Portalanítás után jöhetett a kellemes rész: a pácolás. Ehhez egy Lazurán vastaglazúrt használtam paliszander színben (már máshol is használtam, és nincs paliszander színe, szóval ne ez alapján válasszatok pác színt). Ezt és egy ronggyal szeretem beledolgozni a fába, így tényleg csak egy színezett védőréteget képez, minden fölösleget le tudok törölni, és nincsenek ecsetnyomok.

A bútor forgatása közben eltört az ajtó fa fogantyúja, így azt megragasztottam és aranyra festettem. Az eredmény számomra megérte a sok szenvedést, a felület gyönyörű lett, eltűnt a sárgaság, és régi fényes, repedezett lakk. Mikor bekerült a helyére, szépen elrendeztem a tetejét is 🙂

Ez lett az eredmény:

A látható tárgyak származási helye pedig: váza, cserép, kis üveg gyertyatartó és a tálca(eredetileg ronda alumínium, fekete sprayfestékkel feldobva)  a lomtalanításból van, a fa tál és a kis üveg tál bolhapiacról, így a könyveken kívül egyedül az arany/réz gyertyatartóért lett pénz kiadva, ugyanis az a Tciboból van, de azt is ajándékba kaptam. A nagy képkeret lomtalanítás, a kicsit pedig ikeásak, a felső színskálás képet én festettem, az alsó banánleveleseket pedig nyomtattam. Szóval megint olcsóra vettük a figurát, de ha ezt nem részletezem, nem hiszem hogy sokan kitalálták volna (legalábbis ebbe a hitbe ringatom magam) 🙂

Az ablak előtt látható állólámpa nagymamámtól van, de még el kell vinnem javíttatni, ugyanis sajnos jelenleg nem működik, ráadásul nem is túlzottan stabil, de legalább jól néz ki.

ű

Hát ennyi lett volna a mai bútorfelújítás, remélem tetszett! Ha igen, csatlakozzatok a blog Facebook oldalához ITT, hogy ne maradjatok le az újdonságokról, és a napi inspirációkról! 🙂

És a végére egy előtte-utána:

Címkék: , , , , , ,
Tovább a blogra »