Ebédlő – már majdnem tökéletes de azért még mindig nem
Az ebédlőnek ez már a nagyon-nagyon sokadik verziója…
a legutóbbi változat óta:
- lett egy új ikeás tarva komód a sarokban, amit fehérre pácoltam (de azért látszik a fa erezete), a fogantyúkat pedig aranyra festettem, ez nagyon szükséges lépés volt mert előtte egy nagy kupacban állt ebben a sarokban az ágynemű, csak mindig olyan szögből fotóztam hogy ne látsszon 😀
- lecseréltem a blondel keretet erre az óriási nagyon minimál tükörre amit akkor lomiztam amikor csak Picúrt vittem le reggel sétáltatni, de ezt azért nem lehetett otthagyni (szerencsére csak 3 háznyira volt)… 😀
- ÉÉÉÉS lecseréltem az Erika székeket is Gábriel Frigyes székekre (szintén lomi, gyors átkárpitozásra kerültek, és bár tök jó amúgy az új anyag, de nem igazán idevaló)
Ehhez egy rövid magyarázat: az Erikák szerintem elképesztően jól néztek itt ki a szürke kárpittal, ám sajnos a használat során kiderült hogy hiába a rettenetesen sok beleölt óra a kárpitozásba, a szék lábai annak ellenére, hogy megragasztottam őket (aztán újra megragasztottam, szögeltem meg csavaroztam is őket) rettenetesen gyengék, és a kötések szétcsúsznak. Így, bár én még el is lettem volna vele óvatoskán mert kb kéthetente egyszer ülök le ide enni, de gyakorlatilag teljesen használhatatlanok voltak, pont akkor amikor kellettek volna- értsd vendégség és házibuli esetén. Végül többszöri javításra tett sikertelen kísérlet után a kötések végleg megadták magukat és egymásba törtek, így a székek ott végezték ahol szempontomból a pályafutásuk indult: egy lomis kupac tetején 🙁
Tanulság: ha a szerkezet nem elég erős, lehet bármilyen jó a forma, de használhatatlan lesz a dolog, nem érdemes foglalkozni vele.
Az új székek (a sárga fájuktól eltekintve) jól néznek ki, és még STABILAK is 😀 így már nem kell a vacsoravendégeket felállítani evés közben hogy összetoljam a kötést 😀
Minden pozitív változás ellenére már tudom, hogy mi lesz a következő, ami változni fog…
- remélhetően hamarosan megérkezik az Ebayről az új csillár az asztal fölé (az általam gyártott petróleumlámpa-csillár elméletileg átkerül a konyhába)
- a székeket átfestem mert ez a sárguló fa-látvány egész katasztrofális
- és valószínűleg új kárpitot is kapnak (ezek a kárpitok meg majd mennek valami másra mert amúgy menők)
- de még az is előfordulhat hogy teljesen új székek lesznek magamat ismerve, ezeket meg beteszem valami másik lakásba 😀
- a komód fölötti rész kép-és styling állapotával nem vagyok elégedett, ez a kép megvolt és végülis nem rossz ott, de nem is az igazi. A porcelán hernyó egy lomis szerzemény ami szerintem egy ‘olyan ocsmány hogy muszáj elhozni mert ingyen van’-kategória volt, és egyelőre a komód tetején lakik, de egy barátnőm benyújtotta rá az igényt, szóval megkapja ajándékba, így én annak fogok örülni, hogy megszabadultam tőle, ő meg annak, hogy megszerezte 😀
Kíváncsi vagyok, mit szóltok a változásokhoz és a tervekhez, osszátok meg a blog facebook-oldalán! 🙂 Ha pedig nem akartok lemaradni az újdonságokról, lájkoljátok is az oldalt! 🙂
